Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Alsóberecki Önkormányzat Képviselőtestületének rendelete az állattartásról

2010.01.25

Alsóberecki Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

16/2009. (XI. 24.) rendelete

 

az állatok tartásáról

 

Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az állattartás helyi szabályaira vonatkozóan az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei figyelembevételével, Alsóberecki Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi rendeletet alkotja:

 

A rendelet célja, hatálya, valamint értelmező és általános rendelkezések

1.§

 

(1)               A rendelet célja hogy biztosítsa az állattartáshoz fűződő lakossági érdek, valamint a közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi, és hatósági előírások összhangját.

 

(2) A rendelet hatálya Alsóberecki község közigazgatási területén minden olyan természetes személyre és szervezetre, aki állatot tart, illetve akinek tulajdonában lévő állat él, valamint minden olyan ingatlanra, épületre, építményre ahol állattartás folyik.

 

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

a) fegyveres erők, fegyveres testületek állattartására,

b) különleges célból kiképzett állatokra, továbbá rendészeti szervek feladatainak ellátása céljából tartott állatokra,

c) bemutatásra szolgáló állatok, állatkerti vagy mutatványos célból tartott állatokra,

d) mezőgazdasági nagyüzemek engedélyezett állattartó telepein folyó állattartásra,

e) vadon élő állatokra,

f) védett állatokra.

 

(4) E rendelet alkalmazása szempontjából:

 

a) állattartás: olyan tevékenység, melynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (pl: hús, tej, tojás, gyapjú) munkavégzésre, sportcélok elérésére, kedvtelésére irányul. Nem minősül állattartásának a családi szükségletek kielégítésére vagy feldolgozás céljából vásárolt vagy beszállított állatok legfeljebb egy hétig történő, átmeneti tartása.

b) nagy testű állat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér

c) közepes testű állat: sertés, juh, kecske

d) kis állat: baromfifélék: tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb stb.

e) prémes állat: nutria, róka, pézsma, nyest, görény stb.

f) haszonállat: a b)-e) pont alattiak,

g) kedvtelésből tartott állat: eb, macska, belföldön honos kisméretű veszélytelen állat, pl. díszhal,   éneklő és díszmadár (páva), akváriumi állatok, hörcsögfélék

h) eb és macskatenyészet: kettő vagy több azonos fajtájú különböző eb, illetve macska szaporítási célból értékesítés szándékával való tartása

i) a család ellátása céljából történő haszonállattartás: a családi önellátásra, anyagi haszonszerzéssel nem járó haszonállattartás,

j) gazdasági céllal történő haszonállattartás: gazdasági haszonszerzés céljából folytatott haszonállattartás,

k) állattartó: az állat tulajdonosa, tartója, az állat felügyeletét ellátó személy,

l) közvetlen szomszéd: két oldalszomszéd, a hátsó szomszéd és a hátsó szomszéd mellett        lévő bal és jobb szomszédos ingatlan tulajdonosa.

 

2.§

 

(1) Állattartás szempontjából a község területe

a) beépítésre szánt területre (belterületre), ezen belül:

aa) vegyes és gazdasági területre,

b) beépítésre nem szánt területre (külterületre) oszlik.

 

(2) Belterületen a család ellátása céljából történő haszonállattartás keretében

  • Nagy testű haszonállat legfeljebb 5 darab,
  • Közepes testű haszonállat legfeljebb

-     sertés : 4 db koca és annak szaporulatai elválasztásig, és 20 db hízó,

-     kecske: 20 db

-     juh:  15 db

  • prémes állat legfeljebb 20 darab,
  • kis testű haszonállat legfeljebb:

-     baromfi 200 db

-          galamb és házinyúl 100 db és ezek szaporulata az elválasztásig tartható

-          prémes állat legfeljebb 20 darab

-          strucc 20 db.

 

 

Az állattartás általános szabályai

3.§

 

(1) A község közigazgatási területén állatot - állategészségügyi és közegészségügyi, állatvédelmi, valamint környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett is – csak e rendeletben foglalt szabályok szerint lehet tartani.

 

(2) Az állattartó köteles gondoskodni az állatok kedvező életfeltételeinek biztosításáról, takarmányozásáról és gondoskodásáról, az állat igényeinek megfelelő rendszeres, de legalább napi egyszeri ellenőrzéséről.

 

(3) Az állattartó köteles állatai védelme és egészsége megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket megtartani és az állatok megbetegedés esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

 

(4) Megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon korlátozott állat számára is biztosítani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehetőségét.

 

(5) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni. Tilos az állattartó által megunt vagy egyéb ok miatt pl.: költözés az állatot szabadon engedni, elhagyni.

 

(6) Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történő bántalmazása.

 

(7) Tilos a haszonállatok tartása a község területén működő egészségügyi intézmény, gyermekintézmények, élelmiszerüzletek, közcélú vízvezetéki ivóvíz ellátására szolgáló víznyerő helyek, források, továbbá ivóvizet szolgáltató fúrt kutak területén és ezek telekhatárától számított 100 méteren belül.

 

(8) Tilos haszonállatot tartani- üzemi konyha, vendéglátó-ipari, élelmiszeripari egységek, sporttelep, - valamint közületi és társadalmi rendeltetésű, nagyobb számú személy befogadására szolgáló épületek udvarán és ezen épületek (létesítmények) telekhatárától mért 50 méteres körzetében.

 

(9) Tilos közterületen állatot legeltetni.

 

(10) Állategészségügyi, vagy közegészségügyi- járványügyi hatóság vagy állatvédelmi szervezet kezdeményezésére eseti korlátozás, vagy az állattartás megtiltása is elrendelhető.

 

 

Az állatok elhelyezése és tartása

4.§

 

(1) Belterületen és külterületen, a 1. számú mellékletben, valamint a 8. §-ban meghatározott védőtávolságok betartásával, építési engedély alapján épített melléképületekben, a megjelölt darabszámú állat tartható.

 

 (2) Amennyiben az állatok tartásához szükséges létesítmények elhelyezésére szolgáló terület nem áll az állattartó kizárólagos használatában, a létesítmény elhelyezéséhez a többi használó, illetve bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges.

 

(3) A család ellátása céljából és gazdasági céllal történő állattartás céljára szolgáló épület csak építési engedély alapján létesíthető. Az építési engedély megadása előtt ki kell kérni a közegészségügyi, valamint az állategészségügyi hatóság szakvéleményét. Állatokat tartani szilárd és simított falazatú, szilárd padozatú (tégla vagy ezzel egyenértékű) szerkezettel megvalósított építményben lehet.

 

(4) Az állattartásra szolgáló helyet el kell keríteni, s ha 20 kisállatnál vagy 5 közepes testű állatnál több haszonállatot tart a tulajdonos, gazdasági udvart kell kialakítani. Az állattartás céljára elkerített udvar nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, legalább egy méteres sövénnyel beültetett sávot szabadon kell hagyni a kerítéstől.

 

(5) Más célra épült épületben (melléképületben) állattartás nem folytatható.

 

5.§

 

(1) Az állatok tartására szolgáló létesítményeket és azok környékét az állattartó köteles naponta legalább egyszer, amennyiben indokolt, többször is takarítani, s azokat szükség szerint fertőtleníteni.

 

(2) Az állatok tartására szolgáló létesítményekben és azok környékén a kártékony rágcsálókat és rovarokat az állattartó köteles rendszeresen irtani.

 

6.§

 

(1) Az állattartásra szolgáló építmények szellőzőnyílásait a saját udvar felé kell kiképezni.

 

(2) A keletkező bűzös gázok áramlását természetes vagy mesterséges szellőzéssel a magasba kell terelni.

 

7.§

 

(1) A trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni, ahol a trágyagyűjtőnek vízhatlan aljzatúnak kell lennie. A trágyagyűjtőt zárt fedéllel kell ellátni.

 

(2) A trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalé gyűjtőt kell létesíteni, amely könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyón keresztül van a zárt tárolóba bekötve.

 

(3) A trágyalé - és trágyagyűjtőt szükség szerint ki kell üríteni. A trágyalé és trágya elszállítását, vagy mezőgazdasági felhasználását számlával, vagy a felhasználóval kötött megállapodással köteles igazolni az állattartó.

Saját területen történő felhasználás esetén nyilvántartást kell vezetni és azt ellenőrzéskor be kell mutatni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a keletkezett szerves- és híg trágya mennyiségét, felhasználásának módját és időpontját.

 

 (4) Belterületen trágyát nyitottan tárolni, csak talajerő visszapótlás céljára lehet, amit az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. Ellenkező esetben a trágyát el kell szállítani.

 

(5) Közcsatornába (csapadék és szennyvízcsatornába) trágyalevet bevezetni tilos.

 

Gazdasági céllal történő haszonállattartás külön szabályai

8.§

 

(1) Gazdasági céllal történő haszonállattartás csak külterületen, vagyis a helyi építési szabályzatban meghatározott M (mezőgazdasági területek) jelű övezetben folytatható, a vonatkozó jogszabályok betartásával, a szakhatóságok hozzájárulása esetén.

 

(2) Gazdasági céllal történő haszonállattartás belterülettől legalább 900 méteres védőtávolság betartásával, legalább 1 ha nagyságú területen folytatható.

 

(3) Gazdasági céllal történő haszonállattartás esetén ásott vagy fúrt kúttól a kötelező védőtávolság legalább 100 méter.

 

(4) A nem szabályozott, egyedi esetekben a védőtávolságokat külön eljárás keretében a közegészségügyi és állategészségügyi hatóságokkal egyeztetve kell meghatározni.

 

(5) Külterületen – kivéve a kedvtelésből tartott állatok- tilos állatot tartani:

a) a vízmű bázis hidrogeológiai védőövezetében,

b) ahol egyéb környezetvédelmi szempontok indokolják.

 

 

Eb és macskatartás szabályai

9.§

 

(1) Az állattartó, ebét nyilvántartásba vétel céljából köteles 3 hónapos kor betöltését követően 30 napon belül bejelenteni a jegyzőnek.

 

(2) Az állattartó ugyancsak köteles bejelenteni, ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott, vagy új tulajdonoshoz került.

 

(3) Az ebtulajdonos (ebtartó) köteles:

a) minden 3 hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen beoltatni az alábbiak szerint:

1.  a 3 hónapos kort elért ebeket 30 napon belül,

2.  az első oltást követően 6 hónapon belül,

3.  ezt követően évenként;

b) az eboltási könyvet megőrizni, az oltás elvégzését ellenőrző hatósági állatorvos vagy rendvédelmi szerv felszólítására bemutatni, illetve tulajdon-átruházás esetén az új tulajdonosnak átadni,

c) az eboltási könyv megrongálódása, elvesztése esetén az oltást végző állatorvostól pótlást kérni.

 

(4) Amennyiben a tulajdonos az eb kötelező oltását vagy annak igazolását elmulasztja és azt meghatározott időpontig nem pótolja, a jegyző értesítése alapján a hatósági főállatorvos elrendeli az eb kártalanítás nélküli leölését.

 

10.§

 

(1) Családi házas ingatlanon legfeljebb három eb illetve macska tartható és ezek szaporulata 3 hónapos korig. A kivételesen - a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság és az érintett szomszédok véleményének kikérése után - legfeljebb 5 eb tartása engedélyezhető.

 

(2) Ebtenyészetet belterületen kizárólag családi házas ingatlanán, a jegyző külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni a közegészségügyi, állategészségügyi hatóság, valamint ebtenyésztők egyesületének szakvéleményét. A tartható ebek számának meghatározásakor figyelembe kell venni az ingatlan területének nagyságát, az ebek tartására szolgáló ólak és a szomszédos ingatlanok határa közötti 5 méteres védőtávolságot.

 

(3) Tilos bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani. Bekerített ingatlanon eb szabadon csak úgy tartható, hogy onnan az eb sem a szomszédos ingatlanra, sem a közterületre ne juthasson át. Az utcafronti kerítésnek olyan zártnak kell lennie, hogy azon az eb kinyúlni, kibújni ne tudjon.

 

(4) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű eb tartása esetén az ingatlan bejáratán szembetűnő módon erre utaló figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

 

(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületre felügyelet nélkül ne juthasson ki. Közterületen csak pórázon vezetett, szájkosárral ellátott ebbel szabad közlekedni. Ebet csak olyan személy sétáltathat, aki az állat fékentartására képes. Az eb által okozott sérülésekért az állattartó tartozik felelősséggel.

 

(6) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterület útjait, tereit ne szennyezze. Az eb által keletkező szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni.

 

(7) Tilos a Szabadság tér emlékművel ellátott  területére ebet futtatás céljából bevinni és szabadon engedni, illetve eb képzési és oktatási tevékenységet végezni.

 

(8) Ebet szabadon engedni csak erre a célra kijelölt helyen, a tulajdonos felügyelete mellett lehet.

11.§

 

(1)               Amennyiben az iskola, óvoda, egészségügyi intézmény szomszédságában tartott eb a csendet tartósan háborítja vagy egészséget veszélyeztet, kötelezni kell az állattartót az ebnek az ingatlanról való eltávolítására.

 

(2) Az állattartó köteles ebét úgy tartani, hogy az az épületben, vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, testi épséget és egészséget ne veszélyeztessen.

12.§

 

(1) Az állattartó, ha az általa tartott állat embert mart, köteles a marás megtörténtét a megmart személy nevének és lakcímének közlésével - az állategészségügyi és közegészségügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni.

 

(2) Az embert mart állatot a hatósági állatorvos határozata alapján, az állattartó költségére hatósági megfigyelés alá kell helyezni.

13.§

 

(1) A közterületen felügyelet nélkül hagyott, gazdátlan, kóbor ebet, gyepmester befogja és elszállítja a gyepmesteri telepre, ahol az állatot 14 napig őrzi.

 

(2) Az így befogott ebet az állattartó a fenti időponton belül, az oltási igazolás bemutatásával, a tartási költségek megtérítése mellett kiválthatja. A 14 napon túl ki nem váltott eb értékesíthető vagy – az állatok védelmére vonatkozó szabályok figyelembe vételével – elaltatható.

14.§

 

Tilos óvoda, iskola területén, valamint ezek 100 méteres körzetében az ebek szabadon engedése, valamint közterületen a kóbor állatok etetése.

 

Kedvtelésből tartott állatok tartása

15. §

 

(1) Éneklő és díszmadarat úgy szabad tartani, hogy a madarak hangadásukkal a szomszédok nyugalmát ne zavarják, a környezet tisztaságát ne veszélyeztessék.

 

(2) Galambtartás csak ott gyakorolható, ahol a galambdúc vagy ketrec megfelelően elhelyezhető és a galambtartás a házban és a szomszédságban lakók nyugalmát, valamint a környezet tisztaságát nem veszélyezteti. A tartható állatok száma indokolt esetben korlátozható.

(3) Díszállatok, halak akvarisztikai célból engedély nélkül tarthatók.

 

(4) A kedvtelésből tartott állatok tartását meg kell tiltani, ha a tartás során közegészségügyi és/vagy állategészségügyi és/vagy állatvédelmi jogszabályi előírások betartása nem biztosított vagy nem biztosítható.

 

Járványügyi kötelezettség

16.§

 

(1) Az állattartó köteles az állat fertőző állatbetegségre gyanús állapotát, elhullását vagy fertőző betegség miatti levágását az állatot kezelő állatorvosnak, illetve a hatósági állatorvosnak bejelenteni. Az állat fertőző betegsége esetén az állatorvos utasításait be kell tartani.

 

Az állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanná tétele

17.§

 

(1) Az állati hulláknak a község közterületéről való elszállítása, ártalmatlanná tétele a tulajdonos kötelessége.

 

(2) Ha az állat elhullása a község közterületén történik és annak tulajdonosa ismeretlen, az önkormányzat gondoskodik az állati hullák elszállíttatásáról.

 

 

Eljárási szabályok

18.§

 

Alsóberecki községben az állattartással kapcsolatos hatósági eljárás első fokon a jegyző hatáskörébe tartozik. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

19.§

 

(1) Az állattartás megkezdése előtt az állattartó köteles a jegyzőnek bejelenteni a nagy testű haszonállat, 10 darabszám fölötti közepes testű haszonállat, prémesállat, valamint 50 darabszám fölötti baromfi, galamb, házinyúl tartását. A bejelentéshez csatolni kell a közvetlen szomszédok nyilatkozatát.

 

(2) A községi önkormányzat a közegészségügyi és állategészségügyi hatósággal tartott közös ellenőrzés során vizsgálja az állattartás körülményeit.

 

(3) Amennyiben az állattartó a rendeletben meghatározott előírásokat  nem tartja be az állattartást a  jegyző határozatban korlátozza vagy megtiltja.

 

 

(4) Az állattartást meg kell tiltani, ha:

a) az állattartás jogszabályba ütközik, vagy e rendeletben meghatározott feltételei nem biztosítottak

b) az állattartó, az előzetes hatósági figyelmeztetés ellenére, az állattartás jogszabályi feltételeit nem tartja be.

20.§

 

Az állattartó kérelmére - indokolt esetben a jegyző külön engedélyével – családi házas ingatlanán határozatban engedélyezhető a 2.§ (2) bekezdésében megjelölt darabszámtól eltérő állattartás a közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartásával, a lakókörnyezet zavarása nélkül. Az engedély megadása előtt ki kell kérni a közegészségügyi és állategészségügyi hatóság szakhatósági hozzájárulását.

 

Szabálysértési rendelkezések

21.§

 

(1) Aki az e rendeletbe foglaltakat megsérti – ha magasabb szintű jogszabály eltérően nem rendelkezik - szabálysértést követ el és 30 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

 

a) aki az e rendelet 2.§ (2) és 10.§ (1) bekezdéseiben meghatározott darabszámú állatnál többet tart.

b) aki haszonállatot tart az e rendelet 3. § (7)-(8) bekezdéseiben meghatározott területeken.

c)      közterületen állatot legeltet (3. § (9))

d) belterületen és külterületen a 1. sz. mellékletben, valamint a 8. §-ban meghatározott védőtávolságokat az állattartás során nem tartja be (4. § (1))

e) az állattartásra szolgáló létesítményeket és azok környezetét nem takarítja naponta legalább egyszer –indokolt esetben többször, illetve nem fertőtleníti szükség szerint (5. § (1))

f) az állatok tartására szolgáló létesítményekben és azok környékén a kártékony rágcsálókat és rovarokat nem irtja rendszeresen (5. § (2))

g) a trágyát nem szivárgásmentes trágyagyűjtőben tartja, a trágyalét nem üríti szükség szerint, illetve a trágya és trágyalé elszállítását vagy mezőgazdasági felhasználását számlával vagy a  felhasználóval kötött megállapodással nem tudja igazolni, továbbá saját területen történő felhasználás esetén nem vezet nyilvántartást, azt az ellenőrzéskor nem mutatja be,  vagy a  nyilvántartás nem tartalmazza a keletkezett szerves

    - és híg trágya mennyiségét, felhasználásának módját és időpontját / 7. § /.               

h) gazdasági céllal haszonállatot belterületen tart vagy belterülettől 900 méteres távolságon belül tart, vagy ásott vagy fúrt kúttól 100 méteren belül tart (8. § (1) (2) (3))

i) külterületen - kivéve a kedvtelésből tartott állatokat - állatot tart a vízmű bázis hidrogeológiai védőövezetében, (8. § (5) a))

j) ebét nyilvántartásba vétel céljából 3 hónapos kor betöltését követően 30 napon belül nem jelenti be a jegyzőnek, vagy ha az eb elhullott, elveszett, tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott vagy új tulajdonoshoz került és nem jelenti be (9. §(1) (2))

k) a 3 hónaposnál idősebb ebet veszettség ellen nem oltja be 30 napon belül, az első oltást követően 6 hónapon belül, ezt követően évenként, (9. § (3))

l) családi házas ingatlanon 3 vagy ennél több ebet és ezek szaporulatát 3 hónapos kortól tart és a jegyző külön engedélyével nem rendelkezik, (10. § (1))

m) ebtenyészetet belterületen nem családi házas ingatlanon vagy a jegyző engedélye nélkül vagy a közvetlen szomszédok hozzájárulása nélkül létesít, (10. § (2))

n) bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tart, (10. § (3))       

o) közterületen az ebet nem látja el pórázzal, szájkosárral (10. § (5))

p) az eb által közterületen okozott szennyeződést nem távolítja el (10. § (6))

r) a Szabadság térre ebet futtatás céljából bevisz, szabadon enged, illetve eb tréneri és oktatási tevékenységet végez, (10. § (7))

s) az ebét úgy tartja, hogy az, az épületben, vagy annak szomszédságában lakók nyugalmát zavarja, anyagi kárt okoz, más testi épségét és egészségét veszélyezteti, (11. § (2))

t) óvoda, iskola területén, valamint ezek 100 méteres körzetében ebet szabadon enged, vagy közterületen kóbor állatot etet, (14. §)

v) aki az állati hulladék ártalmatlanításáról nem megfelelően gondoskodik ( 17. § (1))

z) az állattartás megkezdése előtt nem jelenti be a jegyzőnek a nagy testű haszonállat, 10 darabszám feletti közepes testű haszonállat, prémesállat valamint 50 darabszám feletti baromfi, galamb, házinyúl tartását. (19. § (1))

 

(2) Szabálysértési eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.

 

(3) A pénzbírság megfizetése nem mentesít az egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségek alól.

 

 

Vegyes, hatályba léptető rendelkezések

22.§

 

(1) A rendelet hatályba lépése előtt megkezdett és szabályszerűen folyó állattartás továbbra is folytatható, a közegészségügyi és állategészségügyi szabályok betartásával, a lakókörnyezet zavarása nélkül, de a meglévő darabszám nem bővíthető, nem pótolható.

 

(2) Ahol az állattartás engedélyhez kötött, az állattartási engedélyt e rendelet hatálybalépése után 90 napon belül meg kell kérni. Ennek elmulasztása esetén a jegyző elrendelheti az állattartás megszüntetését.

 

23.§

 

(1) A rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.

 

 

 

 

                           Zuti Lajos                                         Gáliczkiné dr. Ambrus Hajnalka

                         polgármester                                                           körjegyző

 

 

 

A rendelet kihirdetve:

2009. december 01.

 

                                                           Gáliczkiné dr. Ambrus Hajnalka

                                                                          körjegyző

 


 

 

 1. sz. melléklet

 

Új állattartás engedélyezés, illetve

 

állattartó létesítmény bővítése

 

k ö t e l e z ő   v é d ő t á v o l s á g

 

 

Baromfi, házinyúl, galamb,

 stb. ólja                                lakóépülettől      ásott vagy mély-  fúrt, telepí-       kerti               külterület

kifutója, szivárgásmentes                                 fúrású kúttól        tett  kúttól      csaptól            zártkert,pihenő

kialakítású trágya és                                                                                                                   épülettől

trágyalé gyűjtője                  

 

 

20 db állatig                         10m                          10m                        5m                1m                   5m

 

21-50 állatig                      15m                          15m                       10m               2m                    8m

 

51 állat felett                      20m                         20m                       15m               3m                     -

 

200 állat felett                                    Csak külterületen, a rendelet 8. §-ában foglaltak szerint.

 

 

Sertés, juh, kecske ló, öszvér,

szamár, szarvasmarha istállója,

ólja, kifutója, tárgya és trágyalé tároló

 

2 állatig                               15m                       15m                       10m                     5m                       10m

 

3 állat felett                         20m                       15m                       10m                     5m                       15m

 

10 nagy testű állat, 15 juh illetve 20 kecske felett    Csak külterületen, a rendelet 8. §-ában foglaltak szerint.


 

 2. sz. melléklet

 

 

Állatok férőhelyigénye

 

 

1. csikó, ló

 

Megnevezés                              1/2                               1.1/2                             2            3                            év                                            

 

Alapterület m2

1 állatnak                                    8                                10                                11            12

 

2 állatnak                                  12                                16                                18            20

 

3 állatnak                                  16                                22                                25            28

 

minden további állat

részére többlet                          3,5                                 5                                  6              7

 

 

                                                                                    2. sertés

 

Megnevezés                              kutrica vagy                 kifutó                            előtér

                                                    pihenőtér                      

 

Alapterület m2

kocaszállás                               1,5                                       2-4                               2-4

 

ellető kutrica                             1,5                                  2                                     2

 

malackifutó                               -                                   5-7,5 alom                 1,5-2,5 alom

 

árusüldő                                    0,8                                5-7,5 alom                 1,5-2,5 alom

 

hizlalda                                 0,6-0,9                              0,8-1,0

 

kocaellető                            2,25x2,4

 

kocaszállás                          2,25x0,65

 

 

                                                                                    3. szarvasmarha

 

Tehén kötött tartásban                                                 2,75x1,8 m2/db

 

Tehén kötetlen tartásban                                              6-8 m2/db (500kg-tól)

 

Növendék szarvasmarha lekötve                                   1,9x0,90 m2/db

 

Növendék szarvasmarha kötetlen

tartásban                                                                        3-5            m2/db

 

Borjú közös rekeszben                                                  2-5       m2/db

 

 

                                                                                    4. tyúk, csirke

 

Csibe mélyalom 8 hetes korig                                         18-20     db/m2

 

növendék indulósúly                                                         6-7       db/m2

 

végsúly                                                                              5          db/m2

 

tojótyúk mélyalom                                                          5-7         db/m2

 

tojótyúk ketrecben                                                         15-20      db/m2

 

 

                                                                                    5. pulyka

 

kistestű                                                                                   3          db/m2

 

középtermetű                                                                       2-3         db/m2

 

nagytestű                                                                             1-2          db/m2

 

növendék 0-8 hetes korig                                                    8-10        db/m2

 

növendék 8-24 hetes korig                                                  4-6          db/m2

 

 

                                                                                    6. lúd, kacsa

                                                                                    lúd                                kacsa

                                                                                                m2/db

 

pihenőtérben                                                                 2                                  4-5

 

kifutótérben                                                              1,5-1,7                          1,5-2

 

előtérben                                                                      4                                  5

 

törzstenyészet                                                                                                  3,5

 

 

7. nyúl, nutria

 

                                                                                    ketrec méretei (cm)

Méret                                                   közepes test-                 nagytestű            növendék

                                                            nagyságú fajta       fajta                  /8-10 állat/

                                                            esetén                                      esetén              esetén

 

hosszúság                                            70x80                           90-100                            140

 

szélesség                                             60x70                           70                      70-80

 

magasság                                             45x50                           50                       50

 

alapterület                                             0,5m2                          0,63 m2                   1m2

 

 

 

8. kutya

 

fajtától és nagyságtól                                az ól mérete                                                  kifutó mérete

függően                                                az eb az ólban fel tudjon                                  legalább 10 m2

/egy ebre számítva/                             állni és meg tudjon fordulni

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.